Érdekesség: A pelletkazánokról. Őszintén megvallva, én nem vagyok nagy rajongója a pelletkazánoknak és sokan vannak ezzel még így. A legfontosabb, hogy nagyon drága a minőségi kazán, valamint nem környezetbarát. Sajnos, mint szilárd tüzelőanyag, egyszerűen nem lehet tökéletes az égés, így jelentős korom és hamu képződéssel jár, ezért nem igazán környezetbarát.

De nézzük részletesen a pelletkazánok meghonosodásának folyamatát. Maga a kazánon megszületését a faiparban keletkező hatalmas mennyiségű feldolgozhatatlan fűrészpor és faforgács keltette életre. Rájöttek, hogy ez a fűrészpor és faforgács magas nyomáson eltüzelhető pelletté préselhető, így préselt formában, könnyebben szállítható és csomagolható. Azonban tisztaságban, kényelmességben, fűtőértékben, alatta marad a földgáznak. Hol van létjogosultsága a pellet kazán telepítésének? Ahol nincs vezetékes földgáz, vagy ha olcsón tudunk pellet tüzelőanyagot beszerezni. Véleményem szerint minden más esetben felesleges.

Miért nem lettek népszerűek a pelletkazánok?

1. A fafeldolgozóipar ipar szüleménye (lobby).

2.Környezetre káros az égési folyamat (füstgáz, korom, hamu, salak).

3. A minőségi pellet tüzelő drága.

4. Tárolni kell a több tonna fűtőanyagot.

5. Egyszerre nagy kiadás a tüzelőanyag beszerzése.

6. A kazánt sűrűn hamuzni kell sőt néha salakot is kell kaparni.

7. Használati meleg víz előállítás macerás.

8. Egy minőségi automata pelletkazán több millió forint is lehet. Tehát összefoglalva, csak kevés érv szól mellette. Egy minőségi kondenzációs gázkazán üzemeltetése sokkal olcsóbb, hatékonyabb és tisztább és környezetbarátabb fűtési mód. Ahol meg nincs gáz, sokkal egyszerűbb egy vegyes tüzelésű kazánt beszerezni. És a statisztikai adatok is mutatnak valamit: Magyarországon, 3 millió tüzelőberendezésből csak kb. 5 ezer darab a pellet kazán........

Forrás: Fűtésszerelés Budapest összes kerületében

Kerti öntözőrendszerek

Kertes házaknál fontos, hogy a növények, pázsit megfelelő öntözést kapjanak, így lesznek szépek és egészségesek. Fontos az is, hogy ezt a feladatot nem mindenkinek van ideje napi rendszerességgel elvégezni, ezért nagyon hasznos kerti öntözőrendszerek kiépítésére szorulnak rá. Szerencsére ma már mindez nem hatalmas költség és bonyolult feladat. Egy vízvezeték szerelésben jártas szakember  segít felmérni a tereped, megfelelő típust és kiépítési technikát tud javasolni. Természetesen egy egyszerűbb öntözőrendszer házilag is beépíthető, sőt készíthető is.

Az öntözőrendszernek számos előnye van:

• Precíz és víztakarékos, ezáltal környezet és pénztárcakímélő megoldás. Pont oda és pont annyi víz kerül, amennyi szükséges.

• A föld alá telepített rendszer szinte észrevétlen, csak működés közben látszik, hogy ilyennel rendelkezünk. • Még a balkonládákban, cserepekben tartott növények öntözését is megoldhatjuk vele, így az öntözés teljes terhét leveszi a vállunkról.

• Az öntözésre legmegfelelőbb időpont a kora reggel és az este. Ezekben az időpontokban nem biztos, hogy ráérünk, de a rendszer igen.

• Beállítástól, típustól függően eső esetén nem locsol.

• A jól kiépített, jó minőségű kertöntöző rendszer növeli az ingatlan értékét A kerti öntözőrendszerek hatalmas választéka áll rendelkezésünkre. Kertünkhöz, növényeinkhez igazíthatjuk az öntözést. A felszínen vezetett rendszerekre vigyázni kell, nehogy megsérüljenek a csövek vagy az öntözőfej, a talajba épített változat ilyen szempontból nagyobb biztonságban van. És esztétikusabb is. A rendszerek karbantartása igen fontos, ügyeljünk, hogy időnként vízkőmentesítsük a megadott paraméterek alapján őket és az öntözőfejek ne tömődjenek el. Ugyanúgy előfordulhat csőtörés, mint a sima vízvezetékekben.

Különös gondot kell fordítani az ősz beálltával az öntözőrendszerek víztelenítésére, különben könnyel elfagyhatnak a téli hidegben, ez pedig valószínűleg tavasszal a teljes cserét fogja magával hozni. A talajban 60-80 centiméter mélyen van a fagyhatár, ez alatt vezetett csövek fagyásától nem kell tartani, de a felszínhez közel futó csövek estében igen. Az öntözőberendezéseket általában 20-30 centiméter mélyen helyezik el. A víztelenítés nem nagy időigényű munka, néhány órát vesz igénybe.

A leghatásosabb módszer a kompresszoros kifúvatás, mely kilöki az összes nedvességet a csövekből, ezáltal nem tud semmi beléjük fagyni és nem kell tavasszal új csöveket fektetni. A föld felett vezetett csövek esetében a rendszer időleges felszámolása is jó megoldás, ezek könnyen szét, majd összeszerelhető öntözők.

A vízvezeték rövid története

A vízellátás története egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, ahol már rézvezetékeket használtak. Ez a rendszer köszönő viszonyban sincs a maival, ám meglepően fejlett és okos elgondolásból fakadt, ügyes kivitelezéssel. Az ókori görögök vízvezetékeiről Hérodotosz könyveiből és az ásatásoknál talált leletekből tudunk. Athén víz ellátását 18 vezetéken keresztül oldották meg, ami már kimondottan fejlett mérnöki ismeretekről tanúskodik. De számos kisázsiai városban építettek ekkoriban vízvezeték rendszert.

Ezek közül Pergamon városa a kiemelendő, ahol a várostól 30 km-re levő forrás vizét gravitációs úton juttatták a vár mellett lévő medencébe. Ebből a medencéből kb. 3 km hosszú nyomóvezetékeken vitték a vár különböző részeibe. A vezetékeknek legalább 20 bar nyomást kellett kibírniuk. Samos városánál az érdekesség az, hogy nagyjából 1 km hosszú alagutat kellett kiépíteni, hogy a hegy lábánál található források vizét az alagút talajába ágyazott agyagcsöveken eljuttassák a városig. Az ókori Róma hódításai során hatalmas területeken terjesztette el a vízvezetékek használatát.

Rómában sajnos volt olyan probléma, hogy a szennyvíz megfertőzte a város lakosságát, mivel nem túl előrelátó módon a Tiberisbe vezették. A város alapítását követő 400 év után szükségessé vált tiszta vizet vezetni a városba máshonnan, ugyanis olyannyira beszennyezték a folyót, hogy nem hogy inni, de még kezet mosni is veszélyes volt benne. Ugorjuk egy nagyot az időben, 1416, helyszín Buda. Hazánkban Zsigmond király palotájába vezették be először a Duna szűrt vizét. A római kor aquaduktjait követően Magyarország területén a 15. században, Mátyás király uralkodása alatt építettek újra vízvezetékeket.

Ez három kúthoz köthető, melyek közül kettő ma is megtalálható. Az egyik, ami elpusztult a Sváb-kút, a másik kettő a Béla király kútja és ama Városkút néven ismert forrás. A vidéki települések vízellátása a 20. században indult meg, ekkor kezdett kialakulni a mai rendszer, melyben minden átlagos házban van folyóvíz és szennyvíz elvezető rendszer. A közkutakat nem is olyan rég, kb. 15 éve szüntették be, de még ma is látni az utak mentén az idősebb korosztály által jól ismert kék közkutakat. A víz tisztításával, a vízvezetékezés fejlesztésével mára odáig jutottunk, hogy az ásott kutakból vödörrel húzott víz nevetségesnek tűnik, de sokszor olyan tiszta és finom forrásvizet jelent, ami a csapokból nagyon kevés településen folyik.

Ezek a vizek öntisztulók, ezért vegyszereket sem tartalmaznak, ásványi anyagot annál többet.